HTML

Z-letünk lapjai

Dorci és Zé élete, avagy hogy váltjuk meg az igazi emberek világát

Friss topikok

Linkblog

Flash, de csak mega

2009.05.14. 15:48 elzetor

Ates haverommal üldögéltünk egyik este a tó parton és érdekes dologra lettünk figyelmesek. Feltünt, hogy nem látom a templomot a tó másik partján, szépen kivilágítva. Szoltam is Atesnak, hogy bazz, hol a templom, mire ő, hát ott van veled szemben, és való igaz ott volt, vajon halucinálhattam? Hát nem, mert mire odanéztem már megint eltünt, és így tovább, templom el, templom vissza. Cirip is csatlakozott hozzánk, aki már messziről hallotta, hogy valamin ortó módón szakadunk, és először nem hitte el kis mesénket a láthatatlan, mégis látható templomról. Aztán hitt végül a szemének, a templom tényleg eltünik néha. Megkérdezte, hogy Zé, ez a giga flash? Hát nem, csak mega, szal brutál flash

hogy mi is az a Giga Flash? Hát életem célja, értelme, és a fény az út végén. Nem az a fő célom az életben, mint másoknak, hogy legyen nagy házam házimozi rendszerrel, mélyhűtővel, kerek ebédlőasztallal, szép autóm klimával, abs-sel meg sok 3 betűs szarral, kölykeim akik kiidegelnek és egy asszony aki baszik nekem vacsorát főzni. Persze ez lehet elkerülhetetlen, hiszen ez az élet rendje, de nem erre akarom feltenni az életem. Ezeket hozza magával a nagybetűs ÉLET!

Én csak meg akarom találni a Giga flash! Ez az a pillanat, amire mindig emlékezni fogok, ha halálom előtt lepereg életem filmje, ez legyen az első, vagy az utolsó ami szemem elé tárul. Nem tudom elképzelni sem, hogy mi lehet majd ez, ezt majd csak akkor fogom megtudni, ha eljön az idő, és akkor már nem fogom tudni elmondani senkinek, de én tudni fogom, és így talán könnyebb lesz. Lehet egy tájkép lesz, lehet egy arcot fogok látni, lehet egy illat, egy út, egy mondat vagy egy dal talán vagy talán egy teljesen számomra idegen hétköznapi mozzanata.

Lehet már meg is történt velem, és átéltem,  csak elsiklottam felette, mert sokszor elsiklunk az igazán fontos dolgok felett, és nincs időnk élvezni a pillanatot, ami néha örök. Van egy-két pillanat ami így is sokszot a szemem elét tárul, mikor behunyom a szemem (Dorci sokszor szerepelsz benne ) amit tudom hogy soha nem felejtek el. sokszor és sokan fontolgatták már hogy mi lesz majd az. Talán az esküvőm? Vagy amikor gyermekem születik? Vagy két lánnyal egyszerre? Vagy egy gyerekkori élmény? Lehet, de nem merném kijelenteni. Egy összhang lehet talán amit keresek, amikor a kép az illat és a körülöttem lévők is tökéletes harmóniát adnak. Egy érzés, amit soha nem felejtek el! Egy érzés, amikor a lelkem ki akar szakadni a testemből a boldogságtól...

nem a cél a lényeg, hanem maga az út! nem egy új bmw, és nem egy tömött bankszámla fogja nekem megadni a választ a kérdésre. Nem egy haver akivel lógok egy évet és meg sem ismerem két év mulva az utcán. Tudom, hogy az igazán fontos emberek ott lesznek a végső film stáblistáján, nem talpig aranyban és flancos cuccokban, hanem élményekben gazdag magunk mögött hagyott évekkel.  Velük (veletek) akarom megélni a Giga Flash

lehet már megtaláltam, lehet sose fogom, de nem adom fel!  


 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://z-letunk.blog.hu/api/trackback/id/tr381121530

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása